III. Katasztrófa-gyakorlat a Máltai Mentőszolgálat szervezésében

Végleges a Máltai Mentőszolgálat 2010. évi Katasztrófagyakorlatának hivatalos programja, mely megtekinthető alább, de aki szeretné követheti az eseményt blogon is itt. A Trádió Különóra c. műsorában pedig ma este lesz hallható egy riport a szervezőkkel.

II. Szegedi Sürgősségi Nap

Az előző évi nagy sikerre való tekintettel a Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete Szegedi Helyi Bizottság (MOE-SZHB) Elsősegélynyújtó Csoportja 2010. szeptember 25-én, szombaton rendezi meg a II. Szegedi Sürgősségi Napot Szeged belvárosában a Dóm téren.

Elsősorban a laikus társadalmat kívánjuk megszólítani, és felhívni a közösség figyelmét az elsősegély-nyújtás fontosságára, annak terjesztésére, tanulására. Ehhez szeretnénk színes programokat szervezni minden korosztály számára.

Idén 2010 perces újraélesztési rekordkísérlettel is készülünk, melybe több ismert köz- és médiaszereplőt is szeretnénk bevonni. A Sürgősségi Naphoz kapcsolódóan Elsősegélynyújtási versenyt írtunk ki, melynek részletei a Letöltések menüben érhetők el.

A rendezvényhez kapcsolódóan a Magyar Mentő- és Mentőtiszti Egyesülettel közösen kívánjuk meghirdetni az I. Sürgősségi Tudományos Ülést. Célunk a hazánkban sürgősségi ellátást végző egységek munkájának összehangolása, hogy a sürgősségi betegellátás folyamatos, hatékony, gyors és eredményes legyen. (bővebb tájékoztató, jelentkezés) (Forrás: SzeSün)

Az újraélesztéstől sokan azért ódzkodnak, mert félnek az esetleges bordatörés(ek)től. A bordatörés azonban gyakori kísérője az újraélesztéseknek, sőt egyes tanulmányok szerint még a túlélési esélyeket is növeli. A PocketPCR zsebre tehető, "easy-to-use" szerkentyűvel viszont már nincs mese.

Az Analog Devices cég bejelentette, hogy az általuk gyártott nagy teljesítményű iMEMS gyorsulásmérő segítségével a Zoll Medical PocketPCR nevű eszközét felvértezték, hogy a lehető legpontosabban mérje a segélynyújtó által végzett mellkaskompressziók mélységét és ütemét. A PocketCPR, ahogy azt neve is elárulja egy kicsi, zsebre tehető eszköz, ami tartalmaz egy gyorsulásmérőt, valamint hanggal irányítja az újraélesztést lépésről-lépésre, valós időben.

A Zoll Medicals egyébként már kidolgozott egy szoftvert iPhonra, ami szintén PocketCPR néven érhető el, lényege ugyan az, mint ennek. Az Analog Devices zsebkütyüjének előnye azonban az, hogy a mellkasra téve végezhetjük az újraélesztést, így valóban képes koordinálni a mozdulatainkat (lásd a videón). Ahogy az AHA és az ILCOR is ajánlja a mellkaskompressziók mélysége 3.8 cm-től 5.1 cm-ig tartson, a készülék pedig pittyegéssel adja tudtunkra, ha túl erősen, vagy éppen túl gyengén nyomkodunk.

Egy nem túl elhanyagolható infó még a végére: a készülék 149 USD, ami jelenleg 33.140 forint. Azt hiszem ez még drága ahhoz, hogy pl. itthon tömegek vegyék meg. A biztos tudás és gyakorlás pedig még mindig többet ér szerintem, mint egy ilyen high-tech eszköz. Te megvennéd?

Oké, egy jó mentő bárhol és bármikor összehoz egy használható IV-t. Meg ugye eddig is ment minden a maga rendjén, de azért a következő eszköz sokszor jól jöhet(ne), azért csak jöhetne, mert itthon biztos nem lesz a közeljövőben. A vénát ugyan érezni kell, nem pedig látni, de azért az pluszban jó ha látjuk is. Az AccuVein AV300-asa pedig nem kevesebbre, mint erre hivatott.

A maga nemében tényleg forradalmi az eszköz, én legalábbis nem láttam még ilyet, meg a gyártó is ezt állítja ;). A használata egyszerű: mindössze be kell kapcsolni és rávilágítani az adott területre, ahol éppen szúrni szeretnénk. Sterilizálni sem kell, hiszen nincs kontaktus a beteg és az eszköz között. Sokkos, dehidratált, egyéb okból nehezen látható-tapintható vénákkal rendelkező betegek esetén jó segítség lehet, vagy felesleges? Ezt döntse el mindenki maga.

Egyébként kompakt, tölthető, designos. Háziorvosi rendelőkben például el tudom képzelni.

Németország az 1970-es években ismerte fel, vagy éppen ekkor volt elég pénze, hogy jelentős lépéseket kell tenni a sürgősségi ellátás fejlesztése érdekében. Egy-két abszurd ötlet, mint pl. komplett műtéti team helyszínre vezénylése után, az USA-ban és Nagy Britanniában is kiépített ún. paramedikus rendszer mellett döntöttek, kiegészítve egy jelentős mentőorvosi hálózattal.

Az imént említett paramedikus rendszernek a lényege, hogy orvos nem vonul, helyette egy paramedikus (kb. mentőtiszt) és egy EMT, azaz mentőápoló alkotnak egy mentőegységet. Ahogy én tudom az USA-ban egyáltalán nem érhető el orvos a helyszínen, viszont folyamatosan kapcsolatban vannak a mentőegységekkel a sürgősségi osztály erre a feladatra kiképzett orvosai.

Németországban kicsit más a helyzet. A mentőegységek (a rohammentők egyben MICU-k is) szintén paramedikusból és EMT-ből állnak össze. Kint a felvétel egyik alapkövetelménye tehát a jogosítvány megléte, hiszen felváltva vezet, illetve beteget lát el először az egység egyik tagja, majd a másik. Ahogy azt láthattam kint egy "mentőtisztnek" jóval kisebb a kompetenciája, mint magyar kollégáiknak. A gyógyszerelést saját döntésre szinte el lehet felejteni. Minden komolynak tűnő esetben párhuzamosan riasztanak tehát egy rohammentőt és egy mentőorvossal és paramedikussal felálló csak felszerelést szállító mentőorvosi kocsit. Az orvos, ha kell a kórházba tartó úton csatlakozik a mentőautó személyzetéhez, ha nem csak irányítja és végzi a helyszíni ellátást.

Amíg kint voltam volt nem egy komoly hívás, ahol eleve egyszerre riasztottak minket vagy éppen szükséges volt kérni orvost a helyszínre. A helyszínre szinte azonos időbe értünk, vagy már kint volt az orvos, a rendszer tehát számomra úgy tűnik, - legalábbis nagyvárosokban - működik.

Nézegess képeket

Magyarországon az Országos Mentőszolgálat a kilencvenes években kísérleti üzemben már próbálta. Jelenleg ismét bevezetés alatt áll.

Régóta ismert tény, hogy a test lehűtése szívleállás után javítja a túlélési és felépülési esélyeket, sőt egyre több kórházban a terápiás hypotermia mindennapos eljárásnak számít ma már. A Circulation-ban a héten jelent meg egy tanulmány, melyben egy új nasopharyngealis, azaz orr-garati berendezést használtak a test hűtésére szívmegállás alatt.

A RhinoChill Intra-Nasal Cooling System (BeneChill) névre hallgató non-invazív orrkatéter arra hivatott, hogy gyorsan párolgó hűtőfolyadékot juttathassunk a betegbe orrán át újraélesztés közben, így növelve az esélyét a jobb felépülésnek. Az eszköz azért is jobb, mert kompakt, elemes kivitel, így jóval egyszerűbb és gyorsabb a használata, mint a különböző felszíni vagy intravascularis hűtő berendezéseknek.

A tanulmány során véletlenszerűen kiválasztott betegeken vagy standard CPR-t alkalmaztak, jelen esetben RhinoChill nélkül (104 eset), vagy kiegészítették az újraélesztést terápiás hypotermiával (96 eset). A két csoportban közös volt, hogy a kórházba érkezés után megkezdték a hűtést az összes betegen. A 34°C-os célt gyorsabban érték el a RhinoChill-es csoportban. Az eredmény végül azt mutatta, hogy a terápiás hűtés, kiegészülve a korai újraélesztéssel (a szívmegállást követő 10 percen belül) 27%-al növelte a túlélést a terápiás hypotermia nélküli esetekhez képest és 26%-al a teljes neurológiai felépülés esélyét. Ha a számok csak körülbelül ennyire meggyőzőek is, az biztos, hogy érdemes használni az ilyen és ehhez hasonló eszközöket, hiszen nem bonyolultak, időveszteséget nem okoznak. Igaz a nagy, átfogó vizsgálatok még váratnak magukra...

Örömmel jelentem, hogy ma 1 éves a Mentők blog. A lehető legklasszabb ajándék volt a blognak, hogy a napokban 2. helyezést ért el a Goldenbog hírblogok kategóriában. Köszönöm mindnekinek, hogy látogatja, olvassa a blogot ezzel értelmet adva a folytatásnak.

Mikor elkezdtem még nem gondoltam, hogy idáig eljut a blog azt pláne nem, hogy ilyen sikeresen. Az eddigi 246 poszt mellé remélem 1 év múltán még legalább ennyi születik. A blog működésében kis átalakulás lesz hamarosan, lévén megkezdem az orvosi egyetemet Pécsett. Lényeg a lényeg: folytatás lesz, maximum kicsit másként...

Németországi utam egyik kétségtelenül legizgalmasabb pontja az Ambulanz mobile üzemének látogatása volt. A blogon már sokszor bemutatott mentőautókat gyártják itt a Tigiseket, Delfiseket, Taurisokat és Hornisokat. Ezeket már méltán hívhatjuk mentőautónak. A gyárban érthető okokból kifolyólag nem készíthettem fényképeket, de végül voltak olyan jó fejek, hogy elláttak egy nagy pakk reklámanyaggal, brosúrával, sőt még egy Delfist is kaptam.

Maga a cég 1991 óta létezik, az akkor 7 fővel induló vállalat ma több, mint 125 munkást alkalmaz és évi 700 mentőautót állít össze. A gyártás minden modell esetében külön soron történik, részekre bontva.

A ZOLL Medical Propaq MD névre kereszt4elt monitor/defibrillátorát az FDA jóváhagyta, így megkezdheti működését a kifejezetten katonai és légimentés területein. Az Amerikai Védelmi Minisztérium együttműködésével kifejlesztett eszköz pont ezért vékonyabb, könnyebb és hosszabb ideig történő munkát tesz lehetővé egyetlen feltöltéssel, mint a jelenlegi vetélytársai.

Nem kifejezetten mentőautóba való tehát, sokkal inkább hosszú szállításokat végző mentőegységek vehetik hasznát. Katonai használat közben nincs mindig lehetőség tölteni az akkumulátort és sokszor hosszú utat kell kibírniuk az ilyen és ehhez hasonló eszközöknek. Kicsit számosítva a dolgot a következőt kapjuk: 40%-al könnyebb és 60%-al kisebb a Propaq MD, mint a hagyományos monitor/defibrillátor készülékek. Ez majdnem 1 kilóval könnyebb, mint a ma a hadseregnél használt Propaq 206-os modell.

4- illetve 12 elvezetéses EKG-t is tud, van a kijelzőnek éjszakai üzemmódja, valamint az összes fiziológiai paraméterek-, beleértve a szívritmus, SpO2, ETCO2, légzés, non-invazív vérnyomás, két testhőmérséklet, és három invazív vérnyomás egyidejű ellenőrzése lehetséges.

További jó benne, hogy szinte az összes ACLS ajánlás és algoritmus elérhető, így pl. intubálás, gyógyszeres kezelés és megannyi rendellenes EKG görbe. A beteg adatai, életjelei folyamatosan dokumentálhatók, menthetők majd egy pendrivera letöltve könnyen használhatjuk a definitív ellátás során is.

Ahogy az élet más területei is, úgy a mentés is lényegében iránymutatásokon és folyamatábrákon alapulnak. Így betegségcsoportonként, betegségenként ugyan az a terápia jár. Németországban pl. minden mentőautóban van egy köteg ilyen és pontosan le van írva mikor, mit kell csinálni. Azt hiszem mondanom sem kell itthon nem egészen.

Az EAGD (Electronic Ambulance Guidelines Device) pl. egy ilyen hasznos információs tábla, amit a JRCALC-nak (Joint Royal Collage Ambulance Liaisons Committee) tervezett a gyártó. Az angliai NHS Mentőszolgálat pedig már elkezdte az eszköz beszerzését és ezzel a papír alapú iránymutatások lécserélését digitálisra.

Úgy tervezték, hogy könnyen érthető legyen, az orvosok és az eü. szakemberek, életkortól, tapasztalattól függetlenül gyorsan képesek legyenek használni. Nem utolsó sorban pedig környezetbarát és ergonomikusan kialakított.

A leginkább infógrafikákat használó eszköz gyors áttekintést enged, elhagyva a hagyományos könyvekben leírt információkat. A vizsgálatok pedig azt mutatták, hogy az EAGD mintegy 60% csökkentette a különféle releváns információk keresési idejét. Az idő pedig általában pénz, a mentésben pedig több esély a túlélésre, jobb felépülésre.

Ki mit gondol az ilyesmiről? Szükséges ez?

A Mentők blog 2 nap múlva ünnepli első születésnapját és már is 2. helyezést ért el az idei Goldenblog hírblogok kategóriájában. Ezúton szeretném megköszönni mindeninek aki szavazott és segítette a blog remek szereplését és természetesen a zsűritagoknak, akik érdemesnek találták a blogot a dobogó második fokára. Az elismerés pedig még több felelősséggel jár úgy érzem. Remélem a jövőben is sikeresen folytatódhat a blog működése.

"Újdonságok, old school technológiák és formák, legek, életmentő technikák a mentőzés világából, nem csak szakmabelieknek. Plusz hatalmas fanatizmus, a szerzők részéről."

Marinov Iván a második helyezettről

Gratulálok a győztesnek Török Gábornak blogjához, valamint mindenkinek, aki a 10 legjobb blog közé bekerült. Jó blogolást!