A TEVAgy a Hős! kampányt Klupács Péter mentőápoló és Mészáros Zalán mentőtiszt találták ki, és azóta is elszántan népszerűsítik. A figyelemfelkeltés és oktatás célja, hogy hazánkban a napi majd 70 hirtelen szívhalál bekövetkeztében a klinikai halál állapotába került áldozatokat minél nagyobb eséllyel mentse meg egy ott lévő laikus néhány egyszerű, könnyen tanulható beavatkozással, azaz képes legyen újraéleszteni, hogy a kiérkező mentőegységek nagyobb eséllyel tudják stabilizálni a betegek állapotát. Klupács Pétert kérdeztem minderről.

Mentők blog: Sok-sok éve mentősként dolgozol, mit tapasztaltál ez idő alatt, hogyan változott a laikusok hozzáállása az újraélesztéshez (BLS)? Mennyiben befolyásoltak a terepen szerzett tapasztalatok, hogy elindítsátok a kampányt?

Klupács Péter: Zalán 20 évet dolgozott mentősként, én 25 éve szolgálok. Mondhatom, hogy 45 év tapasztalatára hivatkozom. Sajnos elkeserítően kevesen mernek egy laikus újraélesztést elkezdeni. Látjuk a hibáit a mai újraélesztést oktató rendszereknek, mivel vizsgához kötöttek és mérhetetlenül sok információt zúdítanak az emberekre. Sajnos sokszor tapasztaljuk a bajtársaimmal, hogy segítség helyett a kiérkező egységet támadják, rendszerint verbálisan. Az utóbbi idők tapasztalata vezetett odáig, hogy rájöttünk, valamin változtatni kell és egy olyan rendszer kidolgozása volt a cél, melyet bárki elsajátíthat, ha van rá 15 perce.

10531375_791108014243413_3451778675605422609_o.jpg

Balra Klupács Péter, jobbra Mészáros Zalán, forrás: facebook.com

M.B.: Mit gondolsz, legtöbbször miért nem merik/akarják/tudják az emberek a BLS-t alkalmazni? Mik a tapasztalataitok a publikus AED készülékek használatával?

K.P.: Az egyik alapvető ok a félelem, hogy rosszat teszek, pl. bordát törnek a gyakorlás hiánya miatt. Egy ember ma jó esetben egyszer találkozik az újraélesztés oktatásával élete során akkor, amikor leteszi a jogosítványát. Az akkor tanultak azonban idővel elfelejtődnek és a gyakorlás, valamint az ismeretanyag frissítésének hiányában a kritikus pillanatokban nem merünk cselekedni. A TEVAgy a Hős! programunkkal ezen szeretnénk változtatni, és minél több emberhez eljuttatni azt az információt, hogy nem szabad félni az újraélesztéstől!

Lassan elterjednek a laikusok által használható defibrillátorok is. Sajnos még mindig kevés van kihelyezve országszerte. Én még nem találkoztam olyan esettel, hogy használta volna valaki, de bízom benne, hogy ez is változni fog. A legfontosabb az lenne, hogy hirtelen szívhalál esetén mindenki legalább nyomja a mellkast a mentő kiérkezéséig, hiszen ezzel fenntartható a keringés egészen addig, amíg a mentők a megfelelő felszereléssel folytatják az újraélesztést.

M.B.: Elméleti síkon tehát elmondható, hogy mindenki, aki jogosítvánnyal rendelkezik ért az alapszintű újraélesztéshez, de sajnos máshol kötelező jelleggel nem is találkozik vele az emberek nagy többsége. Elég tud-e lenni ez a megszerzett tudás? Lehet ezt szinten tartani, fejleszteni?

K.P.: Már utaltam rá, hogy sajnos nagyon kevés a lehetőség a tanulásra, és többnyire anyagi vonzatai is vannak. A mi újraélesztési programunk 15 perc alatt elsajátítható egy edukációs kisfilm segítségével és nem kell hozzá más, csak egy labda, amit nyomni lehet és egy 100 BPM-es zene (ez ugyanis az újraélesztés helyes ritmusa is), melyek segítségével otthon is gyakorolható a technika! Ha valakinek van már egy alap tudása, annak is remek gyakorlási alapot biztosít ez a technika, sőt! A megszokott újraélesztési gyakorlattal szemben, ahol még szájból-szájba lélegeztetés is a tananyag rész, ez egy jóval egyszerűbb, nyomáson alapuló technika.

M.B.: Milyen koncepció alapján dolgoztátok ki az oktatás részt? Hogyan lehet egy nagyon biztos és kellően kiterjedt tudást átadni, hogy aztán az elsajátított tudást pl. 5 év múlva egy váratlan helyzetben is biztosan alkalmazni tudja a laikus?

K.P.: Egy laikusoknak szóló versenyre neveztünk be a programunkkal, amit a BEOKE és az MKT szervezett. A döntőt Balatonfüreden a MKT kongresszusán rendezték, ahol neves szakemberek előtt szerepeltünk nagy sikerrel, meg is nyertük a versenyt. A program a gyakorlásra helyezi a hangsúlyt. Arra alapoztunk, hogy ha valaki biztos a tudásában és legyőzi a félelmét, akkor mer segíteni. Fontos volt, hogy egy egyszerű, könnyen megtanulható, mindösszesen 5 lépésből álló technikát alkossunk meg, mely könnyen megjegyezhető és begyakorolható, így a kritikus pillanatban tulajdonképpen egy gondolkodást nem igénylő mozdulatsort tudjon mindenki alkalmazni. Megjegyzem a bátorság nem összekeverendő a botorsággal.

M.B.: Személy szerint évek óta hiányolom a külföldi kampányokhoz hasonló, rövid, frappáns, poénos és abszolút figyelemfelkeltő víruskampányokat a témában idehaza. Kinek lenne szerintetek ez elsősorban feladata? Miért nem találkozni ezzel a mainstream médiában rendszeresen? Ti mennyiben igyekeztek követni ezt a fajta vonalat?

K.P.: Mi is hiányoltuk, ezért kezdtünk bele. Sajnos mindennek anyagi vonzata van, de igyekszünk a legtöbbet kihozni a rendelkezésre álló anyagi forrásokból. Van több kisfilmünk is, melyek nem csak oktatási, hanem figyelem felhívási céllal készültek. Ezek a filmek és minden egyéb a programmal kapcsolatos információ megtalálható a www.tevagyahos.hu weboldalon és Facebook oldalunkon is. Még nagyon az elején tartunk a programunknak, azonban az már elmondható, hogy a média világa eddig kegyes hozzánk, hiszen 200 körüli megjelenésünk van, igaz ezek nagy része írott sajtó és rádióműsorok, de mindenki átérzi a téma fontosságát. Nagy célunk az iskolákba való bekerülés, ahol az elképzeléseink szerint a tornaórák része lehetne az újraélesztés oktatása, hiszen ott vannak kéznél a labdák, amik ugyanolyan tökéletesen nyomhatók, mint az ambufantom. Ez már a 2015-ös év nagy projektje lesz. Hogy kinek lenne ez feladata? Mindenkinek! Hiszen ez a fajta tudás minden egyes polgár érdekét szolgálja. Évente 20-25 000 ember hal meg hirtelen szívhalálban Magyarországon és 1000 emberből mindösszesen 17-en tudnak újraéleszteni. Azért ez egy elgondolkodtató szám…Nem akarjuk a felelősséget senkire sem hárítani. Mi most ezt elkezdtük, csatlakozzanak minél többen!

M.B.: Egy-egy újraélesztés sokszor heroikus, a kórállapottól is rengeteg függ, hogy végül sikeres tud-e lenni vagy sem, ugyan úgy, mint a percektől és az újraélesztés minőségétől. Sokak legnagyobb félelme, hogy mi van, ha nagyobb bajt csinálok, mint hasznot, meddig csináljam? Ezekre a kérdésekre milyen válasszal szolgáltok?

K.P.: Zalánt idézném: „Annál nagyobb baj, hogy valaki meghal, nem történhet”. Az előbb említettem már, hogy a helyszín biztonsága és az elsősegélynyújtó biztonsága mindennél fontosabb. Mi van akkor, ha törik a borda? Majd összeforr, nem fogja a tüdőt átszúrni! Mi van akkor, ha benéztem és nem volt halott? Ezért mondjuk, hogy ha 10 másodpercig figyeljük a beteget, hogy lélegzik-e, de nem tudjuk érzékelni, akkor inkább számoljunk el 20-ig, és ha az alatt nem vesz levegőt, akkor nagy valószínűséggel halott. Ha pedig elkezdünk újraéleszteni, ő pedig löki el a kezünket és kiabál velünk, hogy hagyjuk abba, álljunk le, akkor az pozitív, életben van, mi azonban semmilyen kárt nem tudunk okozni a mellkas nyomásával. Ne féljünk!

A legnehezebb kérdés a lelkiismeret hatalma. Tudni kell, hogy mindenki nem menthető meg, mindig vannak olyan kórfolyamatok, amik ezeket az újraélesztéseket sikertelenné, lehetetlenné teszik. De mégis meg kell próbálni, hiszen lehet, hogy az édesanyánkról, édesapánkról, gyermekünkről van szó. Fontos, hogy amikor jönnek az álmatlan éjszakák, a magunkat vádló kérdésekkel, akkor tudjuk megnyugtatni a lelkiismeretünket. Mindent megtettem érte? Elég volt csak mentőt hívni? Miért nem csináltam semmit? Miattam halt meg? Ezek nagyon nehéz dolgok. Ha viszont mertünk cselekedni, – ha nem is lesz könnyebb szerettünk elvesztése – akkor legalább tudjuk, mi mindent megtettünk, hogy elkerüljük a tragédiát. Ez nagyon fontos a későbbi lelki felépülés szempontjából is.

Beszélnünk kell még a 4 perc fontosságáról, ami alatt az agyhalál bekövetkezik. Nagyon gyorsan elrepül ez a pár perc és mire felfogjuk, hogy bekövetkezett a baj, már régen lejárt az időnk. Ezért mondjuk, hogy azonnal kezdjék el a mellkas nyomását, ha nem tapasztalnak légzést. A ritmusos munka megnyugtatja a segítőt, eszébe fog jutni a mentők hívószáma, hogy hol a telefonja, és akkor megállhat és értesítheti a mentőket. A 4 perc ugyanis újraindul, ahogy elkezdjük nyomni a mellkast. Természetesen, ha más személy is jelen van, akkor vele kell hívatni a mentőt, mi csak nyomjuk a mellkast szorgalmasan. Az egész programunk lényege, hogy hisszük, bárki lehet hős, bárki menthet életet, hiszen az a legfontosabb, hogy az adott kritikus pillanatban merjünk nyomni és ne pánikoljunk.

Beszélnünk kell még a lélegeztetésről. Laikustól nem várjuk el, hogy lélegeztessen. Az lélegeztessen, aki tud, gondolok itt a szakdolgozókra. Senki sem rohangál a zsebében steril gézlappal és van, akiben undort kelt a másik személy orrával, szájával való érintkezés. Ma már olyan tanulmányok, tudományos kísérletek vannak, amik a csak mellkas kompresszióból álló újraélesztést tartják hatékonyabbnak a laikus újraélesztésben. Mi is ebben hiszünk!

Nagyon szimpatikus és annál is hasznosabb projektről van szó, ami mindannyiunk érdeke, aki tehát segítséget kérne vagy nyújtana a két főhősnek, keresse meg őket és csatlakozzon! Mondd el még valakinek!

   

A mentés egy mindig különleges szelete marad a légimentés, hát még ha ahhoz - legalább is számunkra - még különösebb környezet is társul. Hugh Gilmour Kanada távoli sarkvidékén teljesít szolgálatot légimentő paramedikusként és szerencsére mellé remek fotókat is készít a nem mindennapi mindennapjairól. Saját Flickr oldaláról válogattam képeket.

15566962601_885553f311_k.jpg

Selfie a kocsin megcsillanó sarki fénnyel és a Nagy Göncöllel az égen, Yellowknifeban.

14948943154_743bf30eb3_k.jpg

Kora reggeli helikopteres repülés a Beaufort delta vidékén.

Gilmour ún. Critical Care Flight Paramedic-ként dolgozik, tehát a valóban legsúlyosabb esetek ellátásával foglalkoznak. Feladatuk a kimentés, betegellátás, betegszállítás, ami ezen a vidéken sokszor hatalmas távolságokat jelent.

15567022641_dadb08040a_k.jpg

Betegellátás 23.000 láb magasan és 265 csomóval.

15383463488_5c1b59ee79_k.jpg

"Kint mínusz 39 fok van, de nem vagyok benne biztos, hogy idebent sokkal több"

15382997289_158cbb4526_k.jpg

slide_376286_4411720_free.jpg

RSV szezon - "sok kisgyermeket szállítunk ilyenkor"

15566989461_5a99f24046_k.jpg

Inuvik Kórház a helikopterről, délután kettőkor.

A személyzet általában 28 napon keresztül teljesít szolgálatot, miután hazamennek és kb. ugyan ennyit pihennek is. Ha riasztást kapnak, 60 percuk van összeszedni a megfelelő orvosi felszerelést, ellenőrizni az időjárást, a repülhetőséget és elkészíteni a repülési tervet. "Az északi sark vidéke nem túl hálás hely a repülésre, minden lehető óvintézkedést meg kell tennünk mielőtt a betegért indulunk. Nagyon beteg emberekkel van általában dolgunk, nagyon nagy távolságokban és sokszor kilátástalan helyzetekben."

15383039699_6328a3b185_k.jpg

Néha csak egyszerűen meg kell, hogy állj. Inuviki reptérről hazafelé tartva ez az egész annyira csodálatos volt, hogy meg kellett állnom megörökíteni. Nincs galéria északról sarki fények nélkül.

15383009769_4a8b047849_k.jpg

14948951224_a2d637e2a1_k.jpg

Többen kifejetették, hogy ezek a képek csak emberekről szólnak, akik repülőkön ülnek. Sajnos ez a munkák nagy része. Kihozzuk belőle a legjobbat.

15570531142_344986c023_k.jpg

"Point of care" diagnosztika a repülőn.

Ez az egész vidék olyan nagy és olyan üres, hogy tenni bármit is itt hatalmas vállalkozás.

slide_376286_4411692_free.jpg
via: huffpost.com, az összes képért nézz el Gilmour Flickr oldalára

   

Pécsett 2011-óta működik mentőorvosi kocsi. A helyi szolgálat a Magyar Gyermekmentő Alapítvány munkája és erőfeszítése nyomán jöhetett létre az országban 3 másik város mellett. Az MGYA képviselőjét és mentőorvosát, Dr. Gesztes Évát kérdeztem a pécsi alakulatról.

Mióta és milyen formában működik Pécsett a gyermekek, újszülöttek ellátásával foglalkozó, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány által üzemeltetett gyermekmentő szolgálat? Kik és milyen megfontolásból hozták létre?

 A pécsi Gyermek Mentőorvosi Kocsi (GyMOK) 2011-ben indult el, 6 évvel az ország első ilyen mentőegységének megjelenése után. Az úttörő mentőegységet is a Magyar Gyermekmentő Alapítvány (MGYA) hívta életre Budapesten 2005-ben. A mentőegységek üzemeltetése az Országos Mentőszolgálattal (OMSZ) szoros együttműködésben zajlik. Az alapítványt szakorvosok és mentőápolók hozták létre azzal a céllal, hogy a Gyermek MOK egységek a gyermekintenzív osztályok meghosszabbított karjaiként működjenek. Összességében kevés súlyos állapotú gyermeknek van szüksége mentőellátásra, ezért megfelelő gyakorlattal rendelkező kórházi szakembert visznek egységeink a helyszínre. Mentőorvosi autóink kórházhoz rendeltek.

 Az alapítvány mennyiben tartozik az Országos Mentőszolgálat kötelékébe, jelenleg Pécsen kívül még hol üzemeltetnek hasonló mentőegységeket?

 Alapítványunk Budapesten, Győrött, Pécsett és idényszerűen a Balaton mellett üzemeltet egységeket az OMSZ-tal közösen.

 Összefoglalná, hogy ennek az egységnek mi a szerepe, miben tud más, esetleg több lenni, mint egy mentőautó?

 Az egység lényege, hogy személyautóval végezzük a mentést (ez gyorsabb kiérkezést tesz lehetővé), beteget nem szállítunk (a szakorvos munkája ezzel jobban kihasználható, mert nem tölti az idejét egy esetlegesen már stabil állapotú beteg szállításával), kórházi gyakorlattal rendelkező orvosokat foglalkoztatunk, intézethez rendelt a mentőautó (klinikán, kórházban állomásozik) és speciális felszereléssel ellátott, mely teljes méretválasztékban elérhető. Az egység emellett egy külön kis szakmai műhelyként is felfogható, mert több szakterületről érkeznek az orvosok (intenzív terápia, gyermekgyógyászat, traumatológia…)

 Miben kell másként tekinteni egy beteg gyermekre, mint a felnőttekre? Speciális eszközök, beavatkozások, gyógyszerek kellenek ehhez? Vannak esetleg új, az alapítvány előtti érában nem meglévő eszközök, amit Önök szereztek be?

 A „gyermek nem kis felnőtt” ahogy szokták is mondani. Más az anatómiai felépítés, máshogy működik a szervezet, más betegségek, sérülések jellemzőek ebben az életkorban. Ebből következően sok esetben másfajta eszközökre, gyógyszerekre van szükség a gyermekek ellátása során. Nagyon sok eszközt Alapítványunk vezetett be a hazai mentésbe.

 Az év 365 napján, a nap 24 órájában igénybe vehetők a gyermekmentők Pécsett? Hogyan áll fel egy szolgálat jelenleg?

 Az egység minden nap 8-20 óráig van szolgálatban. Az éjszaki órákban annyira lecsökken az esetszám, hogy ezért nem tartjuk indokoltnak az éjszaki szolgálatot. Az OMSZ egységei is képesek gyermekeket ellátni, így a picik ekkor is biztonságban vannak.

 Sajnos tudvalevő, hogy a laikus elsősegély (BLS) igen csak döcög Magyarországon. Hogyan látják, a szülők mernek és tudnak is lépni ez irányba, ha gyermekük kerül komolyabb bajba?

 Nagyon változatos a kép ebben a tekintetben. Ha valaki korábban részt vett oktatáson, az rögtön észrevehető, mert jobban, könnyebben megy az elsősegélynyújtás. Sajnos nagyon sok tévhit, rossz berögződés van az emberekben, melyekkel sokszor inkább ártanak, mint használnak a betegeknek.

 A mentésen kívül, ha jól tudom, folyamatosan szerveznek újraélesztéssel kapcsolatos ingyenes tanfolyamokat laikusok számára. Hogyan néz ki egy ilyen és hol lehet rá jelentkezni?

 Érdemes tudni, hogy a legértékesebb idő (az első 10 perc) az elsősegélynyújtók kezében van. Mi csak akkor tudunk eredményesen segíteni, ha a túlélési lánc első láncszemei (megelőzés, elsősegélynyújtás, segélyhívás) rendben egymás után kapcsolódnak. Ingyenes tanfolyamaink országszerte elérhetőek. A képzés kb. 3.5 órát vesz igénybe. Ez alatt az idő alatt átbeszélünk minden vészhelyzetet (fulladás, görcs, magasból esés, forrázás, vérzés, újraélesztés…), hogy mit kell tenni addig, amíg megérkezik a mentő. Sokat beszélünk megelőzésről is, hiszen a balesetek döntő többsége kivédhető. Eddig 8000 laikust, pedagógust, védőnőt képeztünk elsősegélynyújtásra. Tanfolyamainkra honlapunkon, www.mgya.org keresztül e-mailben tudnak jelentkezni.

 Milyen plusz, speciális képzés szükséges, ha valaki átnyergelne a prehospitális gyermekmentésre? Miben látja másnak, mint a felnőttek ellátását?

 Az orvosegyetem elvégzése után orvosainknak szakirányú képzésben kell részt venniük, megfelelő gyakorlatot kell szerezni a területen, mind a kórházban, mind a mentésben. Ezt követően egy-egy tanfolyam elvégzése szükséges még. Gépkocsivezetőinknek szakápolói képesítéssel is rendelkezniük kell.

 Ha Pécsett és/vagy vonzáskörzetében egy gyermek kerül bajba, akkor automatikusan Önöket riasztják vagy a diszpécserközpont mérlegel az eset súlyosságát figyelembe véve és esetleg nem kifejezetten gyermekmentőket küld a helyszínre?

 Autónk bevetéséről az OMSZ iránytó csoportja dönt a 104-es hívószámra bejelentettek alapján. Mérlegelik az eset súlyosságát, a földrajzi helyzetet, a bevethető autók számát és ezek alapján döntenek. Sok esetben úgynevezett lépcsőzetes mentésszervezést látunk, amikor először a beteghez legközelebb lévő mentőegység kezdi meg az ellátást, majd később érkeznek a messzebbről irányított magasabb szintű egységek (GyMOK, helikopter).

 Körülbelül hány esettel számolhatunk egy évben, ahol ellátóként vannak jelen? Sikerül a jelenlegi eszközparkkal és személyi állománnyal megbirkózni a feladattal?

 Mentőautóink éves szinten kb. 3000 beteget részesítenek mentőellátásban. Az eszközpark és személyzet biztosítása folyamatos kihívást jelent.

 Alapítványról révén szó, gondolom a kiadások egy része adományokból kerül finanszírozásra. Aki szeretné, hol és hogyan tudja támogatni a Magyar Gyermekmentő Alapítványt? Mennyire nehéz a folyamatos működtetést megoldani így?

 Alapítványunk állami finanszírozásból nem részesül. 1%-ból, pályázatok útján elnyert összegekből, adományokból biztosítjuk a mentéshez szükséges autókat, eszközöket. Az alapítvány támogatására többféle lehetőség is nyílik, melyet a www.mgya.org oldalon ismerhetnek meg.

H.Károly 2014.05.26. 17:50

RETTmobil 2014

Idén is lezajlott a németországi Fuldában rendezett éves, nagy, nemzetközi (többek között) mentésügyi szakmai, technikai expo, a RETTmobil. Mivel idén sem sikerült még kijutni ezért a 2014-es poszt is csak a szebbnél-szebb, jobbnál-jobb autók felsorakoztatásáról fog szólni. Arról viszont nagyon. Most is van min ámulni...

13889379940_68b7154bff_b.jpg

A többi hajtás után a galériában!

Jó helyen, kellő szarkazmussal több érhető el, mint unalmas frázisok ismételgetésével. Erre remek példa az East Midlands Ambulance Service néhány egyszerűdenagyszerű' figyelemfelhívása a mentőautóikon. Szintén a szolgálat twitter oldaláról megtudhatjuk azt is, hogy 2012-ben a 616.236 esetükből mindössze 38%-ban volt valóban indokolt a mentőhívás. A többi hívás volt, hogy letört körömről, éjszaka alvás közben a fülbe mászott rovarról vagy éppen egy döglött disznóról szólt a hátsó kertben. Minden úgy, ahogy van természetesen beilleszthető a magyar helyzetbe is. Szóval tényleg csak szükség* esetén hívjunk mentőt, mert lehet emiatt nem lesz éppen szabad egység... 

A feliratok jelentése: Te sem hívnád a partiőrséget, ha egy pocsolyába esnél... a mentők csak vészhelyzetre vannak. Gondolkodj, mielőtt tárcsázol! | Te sem hívnád a tűzoltókat, hogy elfújják a gyertyát... a mentők csak vészhelyzetre vannak. Gondolkodj, mielőtt tárcsázol! | Az életünket kockáztatjuk, hogy megmentsük a tiéd! Bizonyosodj meg róla, hogy vészhelyzet van!

*Minden esetben, amikor a beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul:

  • ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (eszméletlen állapot, bármilyen eredetű súlyos vérzés, stb.);
  • baleset, sérülés, bármilyen eredetű mérgezés esetén;
  • megindult szülés, illetve a fennálló terhesség alatt bekövetkező rendellenesség miatt;
  • ha erős fájdalom, vagy más riasztó panasz, illetve tünet észlelhető (pl. fulladásérzés, nehézlégzés, végtagbénulás, stb.);
  • ha olyan magatartászavart észlelünk, mely során a beteg saját maga, vagy mások életét veszélyezteti.

    

Az, hogy ma meghalhatott valaki Budapest egyik legforgalmasabb pontján, egy szálloda előtt az úttesten, abban mára sajnos nincs semmi kirívó. Viszont ez annál elszomorítóbb és elgondolkodtatóbb. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk nap, mint nap hagynak cserben állampolgárok, más állampolgárokat az utcán, útszélén, falvakban, városokban, mert elfelejtik, hogy az is ember, meg ők is... a száraz tényekkel, hogy ugye mindenkinek kötelező a tőle elvárható szinten és módon segíteni a bajbajutottakon, már fel sem hoznám. Ennyire nincs már meg az a bizonyos társadalmi felelősségvállalás? Ennyire azt hisszük nekünk nem kell segíteni, mert majd más megteszi?

Ennyire.

5173198_78347d0dac52619aed9b6b8be80c0eaf_wm.jpgfotó: index.hu

Nem lehet elmenni az estet mellett azért sem, mert ez most nagy nyilvánosság előtt zajlott/zajlik (közvetlenül és közvetve is), nem egy "névtelen valaki" fagyott meg a falu szélén, mert rálegyintettek, a "áhhh, biztos részeg, kit érdekel" attitűddel, ami aztán vagy a hírekbe sem kerül be vagy, ha igen, akkor sem üti meg az emberek állampolgárok ingerküszöbét eléggé, hogy elgondolkozzanak egyáltalán rajta, mi is történt valójában.

Egy ember kizuhant egy épületből az útra, ahol az autósok inkább kikerülték, az arra járók közül pont 1 kivételével inkább fotózták és (természetesen) posztolták az esetet, minthogy segítséget nyújtsanak: akárhogy, csak valamit. Nem kellemes szituáció egy ilyen, nem egyszerű kezelni egy ilyet, de ez nem lehet kifogás senki számára. (Hasonló esetről már beszámoltam egyszer itt). Az egyébként bystander-effektusnak elnevezett dologról videó itt.

Az emberek hozzáállása és hozzáértése egy sérülthöz, beteghez egymástól szétválaszthatatlan kettőst alkot. Egyik sem jobb, mint a másik, így mindkettő ugyan olyan szörnyű. Egy laikustól nem több az elvárás, mint, hogy ismerje fel a bajt, értesítse a mentőket, kezdje meg az újraélesztést vagy maradjon a bajbajutottal, vagy tegye amit tud az adott helyzetben. Az újraélesztésről is nem véletlenül jelent meg már annyi külföldi figyelemfelkeltő videó, kampány: nem ördöngősség, viszont pont arra jó, hogy a mentők vagy egyéb szakszerű segítség megérkezéséig esélyt adjunk, vagy növeljük azt élet-halál közt lévő embertársunk számára.

Legalább ilyen esetben meg kéne tanulni nem átlagos magyar közönnyel szemlélni az eseményeket, mert ki tudja ki fölött fognak átlépni legközelebb...

Az összes ott bámészkodó és segítségadást elszalasztó állampolgárnak nyugodalmas jó éjszakát!

UPDATE! Nyilatkozott az Origonak az a férfi, aki egyedüliként próbált meg segíteni.

       

Újabb 178 db B és C típusú mentőautó beszállításáról írt ki tendert az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) méh júliusban, amit egyedüli indulóként az a finn Profile Vehicles Oy cég nyert meg, amely az elmúlt években is átadott új, sárga mentőautókat gyártotta.

A júniusban meghirdetett, összesen 178 mentőautó beszerzéséről (nettó 3,164 milliárd forintért), szeptember végén döntöttek - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben (TED) megjelent hirdetményből. A cég korábban összesen 83 mentőautót szállított le, mintegy 1,6 milliárd forint értékben.

A most megrendelt autók két- vagy négykerék-meghajtású Mercedes Sprinterek és Volkswagen Crafterek. A nyertes ajánlattevőnek október közepétől számítva 11 hónap alatt kell leszállítania az összes, 178 darab autót. A beszerzést uniós támogatással finanszírozza a mentőszolgálat.

http://helyitema.hu/pictures/article_images/36709.jpg

fotó: helyitema.hu

Az eddigi és az új autókról László Endre Mártontól területi vezetőtől, kézbesítési megbízottól érdeklődtem, aki kiemelte, hogy a legyártott mentőautók teljes mértékben az OMSZ által leírt módon készülnek és készültek a megbízó elvárásai alapján. A cég képviselőjének elmondása alapján a visszajelzések pozitívak, kivételt jelent talán a hordágy tálca minősége és használhatósága, így az eddigi spanyol gyártmányú tálca helyett egy más típus kerül beszerelésre. Ezen kívül a hátsó széket is egy felhajtható változatra cserélik, valamint egy kisebb hordszék lesz rendszeresítve, így biztosítva nagyobb helyet a betegtérben.

Az autókra egyébként 6 év garanciát vállal a cég és, ha kell mobil szervizautójukkal állomáshoz tudnak menni, ahogy az eddigi is megoldott volt egyes esetekben.

A Napi.hu-nak adott céginformációk szerint a Magyarországon forgalomba helyezett autóik ára az exportra gyártott autókéhoz képest nyomottak. Az első OMSZ-tenderen még 20 millióba, a másodikon 19 millióba, míg az aktuális nemrég zárult, harmadikon már csak nettó 17 millió forint körül alakult egy mentő ára.

  

Aki felkészült csinálná, aki elszenvedi örülne neki. Most speciel az újraélesztésről van szó. Milyen jó is lenne, ha mindig lenne valaki azok közelében, akiken csak a reanimáció segíthet és pont ilyen esetekre fejlesztettek ki egy mobil appot, ami akár össze is hozhatja a két felet.

A Physio-Control és a PulsePoint Alapítvány közös fejlesztéseként jelent meg az év elején egy mobil app, aminek legfőbb funkciója, hogy olyan újraélesztésben jártas felhasználókat riaszt, akik a bajbajutottakhoz közel tartózkodnak épp. Mindemellett ha van regisztrált automata defibrillátor (AED) a közelben, azt is jelzi a program.

Nyilván elég idealistán hangzik mindez, pláne egy magyar fülnek, de azért lehet benne potenciál. Az ötlet ötös minden esetre. Ki használná ezt, akár, mint segélynyújtó, akár, mint bajbajutott?

Mára már egész sok és igényes videó gyűlt össze, ami az újraélesztést propagálja a lehető legviccesebb és így maradandó módon. Nemzetközi trend, hogy az alapszintű újraélesztést (BLS) a lehető legegyszerűbb módon mutassuk be, gyakorlatilag nyomja gyorsan és erősen az ember a mellkast, hívja ki a mentőt, de a lényeg: kezdjen valamit a helyzettel. Ilyen videók a következők is.

Az automata defibrillátorok (AED) térhódításának kétség kívül csak pozitív következményei vannak. Ma már egyre inkább kezd általánossá válni, egyre többen tanulják meg a használatát és ezáltal magabiztosabban tudják alkalmazni. Az egyik probléma tehát, ha még messzi nem megoldott, de már haladunk annak megoldása felé. A másik probléma a minél nagyobb AED lefedettség elérése, ami szintlén jelentős akadályt képez. Na pont erre lehet(ne) megoldás egy német ötlet, miszerint elég lenne egy defibrillátor, egy repülő drón és egy mobil app.

Szívinfarktusnál sok esetben jól jön a defibrillátor, hiszen az esetek egy részében előbb vagy utóbb fenn áll egy potenciálisan halálos kimenetelű szívritmuszavar. Egy német non-profit cég, a Definetz elképzelése szerint drónok segítségével juttatnák el ezeket az eszközöket oda, ahol arra szükség van. A cég be is jelentett már egy koncepciót, mellyel egy defibrillátor, egy repülő drón (Height Tech fejlesztés) és egy GPS-képes okostelefon segítségével elvben életet is menthetünk.

http://www.definetz.de/images/stories/Fotos2013/_1160520s.jpg

A cég elmondása szerint a robothelikopterük 10 km sugarú körben lenne képes mozogni és kb. 70 km/h sebességgel repülhetne. A Defikopter olyannyira koncepció csupán, hogy egyelőre nem határozták meg, mikortól árulnák az eszközt, ami egyébként saccperkábé 20.000 Euro lenne a mittelbayerische.de szerint vagy éppen mikorra készülne el a szükséges app.

A megvalósulásig tehát még hosszú út vezet, de elvben tök jól hangzik. Elvben. Egy ilyen eszköz megfelelő működéséhez azért nem elég a fent említett 3 dolog. Akár mennyire is élünk ma egy appokkal és kütyükkel teli világban egy ilyen lehetőség kihasználása nem biztos, hogy túlságosan magas lenne, ha egyáltalán. Ezen kívül ne feledjük, hogy a 10km-es lefedettség nem olyan nagy. Ma már idehaza is sok frekventált helyen találni automata defibrillátorokat, így talán leginkább a ritkábban lakott vidéki területeken érné meg a telepítés, ami viszont nem kevés eszközt jelentene, igaz a németek azért megoldanák, ha erről lenne szó. Másik bökkenő a jelen helyzetben az lehet, hogy a német hatóságok csak úgy engedélyeznek pilóta nélküli robotrepülőket repülni, ha azok repülését ember felügyeli, ami plusz erőforrásokat igényel.

Először azt hittem, hogy ezt már tényként közölhetjük, de mint az kiderült: nem. Minden esetre, ha belegondolunk, hol tart ma Németország a mentésben innováció és körülmények terén, talán ez is megvalósul és működni tud, akkor pedig életeket menthet.

http://img.welt.de/img/duesseldorf/crop119384182/3708726426-ci3x2l-w620/Drohne-soll-Menschen-vor-Herztod-retten-5-.jpg