Mostanában sorra érik a kisebb-nagyobb atrocitások a kivonuló mentődolgozókat. Csoportosan fenyegetik, szidalmazzák a dolgozókat, néha tettlegességig fajulnak a helyzetek. Az OMSZ nemrégiben bejelentette, hogy ezen túl a lehető legszigorúbb eljárás alá vonja az elkövetőket, a példaértékű ítélet egyelőre várat magára. Ezzel kapcsolatban kerestem fel Keserű Imrét a JogIQ blog szerkesztőjét.
 
Mire számíthat ma valaki Magyarországon, ha akadályoz egy mentődolgozót a munkája elvégzésében? Kezdve a mentőautó feltartásától a tettlegességig?

Mielőtt elkezdeném a kérdés megválaszolását, úgy előtte mindenképpen tisztázni kell, hogy a mentőszolgálat dolgozója fokozott büntetőjogi védelemben részesül, mégpedig úgy, hogy egy 1999-es Büntető Törvénykönyv módosítással a mentőszolgálat tagját a közfeladatot ellátó személyek körébe sorolta a jogalkotó. Az is jelzi a fokozott büntetőjogi védelmet, hogy a tavalyi évben elfogadásra került egy módosító javaslat, amelynek köszönhetően egy új büntetőjogi törvényi tényállás került beiktatásra a Büntet Törvénykönyvbe, mégpedig a "Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak" elnevezéssel.
 
Amennyiben valaki komolyan akadályozza a mentőszolgálat tagjának a munkáját, és semmilyen eszközzel nem lehet megfékezni a zavaró személyt abban, hogy akadályozza a mentőst, akkor a mentősöknek joguk van arra, hogy a rendőrségtől segítséget kérjenek, mégpedig karhatalmi segítség alapján. Erre nap mint nap szokott példa lenni, hogy egy beteg nagyon engedetlen, vagy éppen a beteg körül lévő személyek jelentősen akadályozzák a mentősök munkáját.
 
Ha az illetéktelen személy az akadályoztatáson túl, komolyabb cselekményeket tesz, amelyek nem irányulnak testi sértés okozására - gondolok itt például arra, hogy a fül megfricskázása, megalázó érintés, kisebb arcon ütés, áll felütése, kopasz fej megpaskolása, megszégyenítő, lealacsonyító cselekményekre -, akkor helye lehet a tettleges becsületsértés bűncselekmény megállapításának. Amennyiben ilyen cselekményekre kerül sor, úgy az elkövető magánindítványra - a sértett kifejezett kérelmére - büntethető, tehát a hatóság nem hivatalból fog eljárni, hanem a sértett kívánalmára.
 
Amennyiben a akadályozó személy a közfeladatot ellátó személyt (mentőst) jogszerű eljárásában (betegellátás során stb.) erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy az eljárása alatt illetve emiatt bántalmazza, akkor "Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak" miatt büntethető a bántalmazó, fenyegető, stb. Természetesen ezen túlmenően vannak úgynevezett minősített esetek is, amelyeknek a kimerítése súlyosabb büntetést von maga után - ilyen például ha felfegyverkezve követik el a cselekményt -. Ha ez az eset előfordul, akkor a hatóság (rendőrség) már hivatalból fog eljárni, és fogja az eljárást lefolytatni. Természetesen ehhez az kell, hogy a hatóság tudomására jusson a cselekmény (be kell jelenteni). Ha a bűncselekmény folytán a mentőszolgálat tagjának akár könnyű (nyolc napon belül gyógyuló), akár súlyos (nyolc napon túl gyógyuló) sérülést okoz az elkövető, úgy emiatt is felelősségre lesz vonva.
 
Milyen lehetőségei vannak egy megtámadott dolgozónak? Milyen szintű önvédelem jöhet szóba a törvény szerint ilyen esetben?

Röviden válaszolva megilleti a jogos védelem. Bővebben: a jogos védelmi helyzetet az a támadás keletkezteti, amely büntetőjogi értelemben véve jogtalan. Így csak az a támadás értékelhető jogtalannak ebben a körben, amely kimeríti valamely bűncselekmény törvényi tényállását, esetünkben a "Közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot". Ebben az esetben a megtámadott személyt megilleti a jogos védelem, de természetesen csak a büntetőjogi keretek között: "Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges." A védekező magatartás csak akkor lehet jogos, ha az szükséges és arányos, tehát ha mentős által végzett védekezés szükséges, és a védekező magatartás a támadással arányos, ebben az esetben a mentős nem lesz büntethető semmilyen körülmények között sem. Azt is meg kell említeni, hogy a kiprovokált támadás nem keletkeztet jogos védelmi helyzetet.

A jogos védelmi helyzettel kapcsolatosan a Legal Eagles blog foglalkozott nagyon részletesen, így nem akarom a blog szerkesztőjét ismételni, tanácsos elolvasni a bejegyzést.

A kényszerítő eszközök viselése és alkalmazása csak a törvényben meghatározott hatóságok részére engedélyezett, így tiltott eszköz viselése jogtalan, jogszabályba ütköző. Hogy mely eszközök veszélyesek a közbiztonságra és melyek nem, azokat egy 2003-as kormányrendelet határozza meg.

 

Mik a tapasztalatok az ilyen ügyekben? Milyen arányban nyer kártérítést a sértett fél, jár-e megkülönböztetett figyelem az ilyen ügyekkel szemben a bíróságon?

Megkülönböztetett figyelem nem jár az ilyen ügyekben, hiszen a törvény előtt mindenki egyenlő. Senki sincs privilegizált helyzetben. Hogy a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűncselekménye miatt hány esetben jártak el eddig, és ha eljártak, akkor milyen büntetéseket szabtak, arról nincs információm. Azt meg szeretném jegyezni, hogy az ügyeket illetően általánosítani nem szabad, hiszen nincs két egyforma ügy, minden ügyben, minden egyes apró mozzanatot külön meg kell vizsgálni.
 
Abban az esetben, ha maga a segélykérő támad a kiérkező mentőkre ítélhető súlyosabb büntetés?

A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvben nincs olyan szabályozás, hogy ha a segélykérő támad a mentősre, akkor súlyosabban kell büntetni. Mint néhány gondolattal korábban jeleztem, hogy a "közfeladatot ellátó személy elleni erőszak" bűncselekménye több minősítő esetet tartalmaz. Ha a segélykérő valamelyik minősített eset fogalmi körét kimeríti, akkor súlyosabban büntetik. Minősített eset ezen bűncselekmény kapcsán a csoportosan, felfegyverkezve, vagy a csoport szervezőjeként vagy vezetőjeként kerül elkövetésre.
 

süti beállítások módosítása